Helyi egyházi kiadvány a Létezünk, a Kolozsvár-Kerekdombi Ref. Egyházközség gyülekezeti lapja. /Létezünk (Kolozsvár), jún. - 1 sz./
1991. június folyamán
Megjelent Kolozsváron az Imitatio Christi Kollokvium, alcíme szerint: Hitvalló értelmiségiek kerekasztal-beszélgetései.
1991. június folyamán
Folytatás nélkül maradt a MISZSZ Média (Kolozsvár) júniusban megjelent száma, amely a MISZSZ tájékoztatója akart lenni. MISZSZ = Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége
1991. június folyamán
A helyi értékeknek, a falu nagy szülöttjének, Kriza Jánosnak állított emléket a Nagyajtai Értékek (Sepsiszentgyörgy), a Kriza János Emlékbizottság és Alapítvány kiadásában megjelent füzet.
1991. szeptember folyamán
Balogh Edgár a Székely Útkeresőben közölte nyílt levelét, melyet Kende Péterhez intézett, reagálva a Párizsban élő szerző Vissza a politikai nemzethez! című kiáltványára /alcíme: Tézisek Kelet-Közép-Európáról/, amely törölni akarja a nemzetiség fogalmát, szerinte nemzeti államok szerinti "nemzeti közösségekről" kell beszélnünk, s csak ezen belül lehet szó a politikai nemzet keretébe foglalt "népközösségekről". Kende Péter leszögezi: "E fogalmi rendszerben a székely ember tehát a magyar népközösség része, egyszersmind a román nemzetközösség tagja." Kende Péter valószínűleg nem hallott a Ceausescu-rendszer "homogenizálása" révén létrejött "magyar nemzetiségű románok", s egyáltalán a román "államnemzet" elképzelésről, nem szólva a "magyar ajkú román írók" hangoztatásáról. A párizsi szerző szerint a közép-kelet-európai nemzeti államok jogát el kell ismerni "arra, hogy egységes politikai közösség kialakítására törekedjék". Kende egybemossa az etnikai kisebbség és a történelmi nemzetiség fogalmát. /Balogh Edgár: Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 3. sz./
1991. szeptember folyamán
Újabb kiadvánnyal gyarapodott szeptemberben a romániai magyar sajtópiac: a Mini /Független romániai magyar hetilap, Csíkszereda/ első számával.
1991. szeptember folyamán
A helyi magyar nyelvű kiadványok sorát gazdagította a Parajdi Híradó, a Polgármesteri hivatal kiadványa, első száma szeptemberben hagyta el a nyomdát.
1991. szeptember folyamán
Megjelent a Csinguru, a MAKOSZ központi információs közlönyének első száma. /Csinguru (Kolozsvár), szept. - 1. sz./ MAKOSZ: Magyar Középiskolások Országos Szövetsége.
1991. november folyamán
A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./
1991. november folyamán
Novemberben újabb kiadvány indult, az Alapozó /Szatmárnémeti/ című ismeretterjesztő diákmagazin.
1991. november folyamán
Újabb egyházi kiadvány látott napvilágot, a Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházközség tájékoztatója (Nagyvárad), nov. - 1. sz.
1991. november folyamán
Csíkszeredában Csapd le Csacsi! címmel, Tromf 8-10 éveseknek alcímmel indult gyermeklap novemberben. Tromf címmel az előző év elején indult vicclap a városban.
1991. november folyamán
Az Új Sport napilap Új Sport Magazin /Csíkszereda/ címmel heti mellékletet ad ki.
1991. november folyamán
Sokszínűvé vált az erdélyi magyar sajtó, most pedig színre lépett a Ceausescut nyíltan kiszolgáló, hangsúlyosan az RMDSZ-szel szemben álló Hajdu Győző folyóirata, az Együtt. Kiadója az Együtt Művelődési és Baráti Társaság. Ilyen társaságról eddig senki sem hallott. /Együtt (Bukarest), nov. 1. sz./ Ezt a lapot csak román állami támogatással lehet kiadni, természetesen nincs vásárlóközönsége.
1991. február 29.
Az Agache-ügyben letartóztatott Orban Danielát kiengedték a fogdából dec. 29-én, aki ezután átjött Magyarországra és nyilatkozott a rádióban. /Kossuth Rádió, 1992. jan. 5, nyomatásban: Ring (Budapest), 1992. jan. 12./
1991. február 30.
Magyarország alig várja, hogy Románia precedenst teremtsen a területi követelések tekintetében, figyelmeztetett Silviu Brucan a román tévében. Nem alkalmas a pillanat arra, hogy területi kérdésekről tárgyaljunk Ukrajnával, mondta. Újabban a román vezetők óvatosabban fogalmaznak a Moldovával való egyesülés kérdésében is. /Mag Péter bukaresti tudósító. = Népszabadság, dec. 31./
1991. február 30.
Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta a hetilapról, hogy az "egész itteni irodalmat képviselnünk kell." "A ma indulókat elgyöngítheti, hogy nincs, akivel szemben megizmosodhatnának." /Magyar Nemzet (Budapest), dec. 30./
1991. február folyamán
Ebben az évben jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője /Kolozsvár/.
1991. február folyamán
Megjelent a KRH MAKOSZ, a MAKOSZ kulturális szakbizottsága kiadványának első száma / KRH MAKOSZ (Nagyvárad), dec./ MAKOSZ: Magyar Középiskolások Országos Szövetsége.
1991. február folyamán
Választási kiadvány a ...Lépés, a Csík-Platform választási kampánykiadványa négy "lépésben": Első Lépés, Második Lépés, Harmadik Lépés, Negyedik Lépés /Csíkszereda/. Az Első Lépés decemberben jött ki a nyomdából.
1991. február folyamán
Az egyházi sajtó gazdagodott ebben az évben is, megjelent például a Nagyváradi Református Híradó című gyülekezeti lap. A kisebb egyházak is jelentkeztek, így például napvilágot látott a Szombatiskolai Tanulmányok, a Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház Szombatiskola osztálya kiadványa - Bukarest/Kolozsvár.
1991. február folyamán
Ebben az évben indult a Székely Nemzeti Múzeum Füzetek, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kiadványa.
1991. február folyamán
Új szaklap is jelent meg ebben az évben, a Zenit (Székelyudvarhely), a helyi Univerzum Csillagászati Egyesület negyedéves kiadványa.
1991. február folyamán
A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.
1992. február folyamán
A Csángó Újságban Magyari Lajos búcsúztatta Domokos Pál Pétert, a moldvai csángómagyarok és a székelyföldi katolikus hagyományok legkiválóbb ismerőjét. Domokos Pál Péter felkutatott mindent, ami csak a moldvai csángók életéből felderíthető volt, a Bandinus kódextől Petrás Incze János hagyatékáig, híradást hozott a magyarság e legkeletibb ágának szomorú állapotáról, a rájuk nehezedő nyomásról és ragaszkodásukról ősi nyelvük, vallásuk és nemzetük iránt. Még idős korában is felkereste a csángó falvakat, Klézsét, Forrófalvát, Bogdánfalvát, Pusztinát, Szabófalvát, Ploszkucényt, Újfalut, Tamásit, Diószínt és Halasfalvát. /Magyari Lajos: Aki hazáját, népét szolgálta? Domokos Pál Péter (1901-1992). = Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), febr. /
1992. február folyamán
A Szentszék elfogadta dr. Schefler János püspök szentté avatási perének megindítását. Szabó János érseki helynök felvázolta életútját. Schefler János Kálmándon született, 1887-ben. Tanulmányait követőn jogból és teológiából doktorált. 1942-ben szentelték a szatmári egyházmegye püspökévé. 1950-ben Kőrösbányára száműzték, 1951-ben letartóztatták, 1952-ben vértanúhalált halt hitéért a börtönben. Egész élete szolgálat volt. Elítélte a veszedelmes ideológiákat, a hitlerizmust és a kommunizmust. Síkra szállt a zsidók deportálása ellen. Elhurcolása előtt a körleveleiben a kommunizmus közeledő veszélyére figyelmeztetett. 1951-ben valutaüzérkedés és hazaárulás koholt vádjával ítélték el. /Szabó János: A hitéért vállalta a vértanúhalált. = Keresztény Szó (Kolozsvár), febr./
1992. február folyamán
A moldvai csángók magyarságtudatáról beszélve több körülményt kell figyelembe venni. A moldvai magyarok különböző időszakokban érkeztek mai lakóhelyükre a XIII. századtól a XVIII. Századig. Ebből következik, hogy a Kárpát-medencén belül a magyarság nemzettudatának különböző fázisait hozták magukkal. A másik tényező a több mint egy évszázada erősödő román propaganda, amely a román hivatalosság és a szolgálatába szegődött moldvai katolikus papaság részéről éri a moldvai magyarokat, miszerint ők nem magyarok. A harmadik körülmény, hogy a moldvai magyaroknak nincs értelmiségük. ? A moldvai magyarok magyar voltáról számos dokumentum tanúskodik a XV. századtól kezdődően. /Halász Péter: A moldvai csángók magyarságtudatáról. = Művelődés (Kolozsvár), febr./
1992. február folyamán
Kereskedelmi Közlöny címmel jelent meg a Hargita megye Kereskedelmi és Ipari Kamarájának lapja, a román Curierul Comercial társlapja. /Kereskedelmi Közlöny (Csíkszereda), febr. /
1992. február folyamán
Szórakoztató lapot adtak ki Nagyváradon, a Cápa rejtvénymagazint. /Cápa (Nagyvárad), febr. - 1. sz./
1992. február folyamán
Echo címen a Kájoni János Kereskedelmi Szakközépiskola /Csíkszereda/ tanulói diáklappal jelentkeztek. /Echo, febr. - 1. sz./
